Színező oldalak Sivatag

Ebben a kategóriában a sivataggal kapcsolatos képeket találsz. Ez nem más, mint egy homokos terület, ahol nincsenek növények, mert nincs csapadék, és túl száraz ahhoz, hogy növények nőjenek. A homokos területeken gyakran csak a kaktuszok találhatók, mivel ezeknek nincs szükségük annyi vízre, mint más növényeknek.

Információ

1. Meghatározás: A sivatag olyan terület, ahol a csapadék mennyisége ritkán, ritkán haladja meg az évi 250 mm-t, ami rendkívül megnehezíti az élet fenntartását.
2. A sivatag típusai: A sivatagok négy fő típusra oszthatók: meleg, alacsony sivatagok, hideg, magas sivatagok, félsivatagok és tengeri sivatagok.
3. Földrajzi eloszlás: A világ legnagyobb sivatagjai az afrikai Szahara, a közel-keleti Arab-sivatag, a dél-amerikai Atacama-sivatag, valamint az ausztráliai Nagy Viktória-sivatag és a Nagy Homoksivatag.
4. Flóra és fauna: A szélsőséges körülmények ellenére számos növény- és állatfaj alkalmazkodott a sivatagi élethez. Ilyen alkalmazkodás például a vízraktározás képessége, a magas hőmérséklettel szembeni ellenálló képesség és a minimális táplálékkal való élés képessége.
5. Szélsőséges hőmérsékletek: Nappal a sivatagban a hőmérséklet meghaladhatja a 40 °C-ot, míg éjszaka meredeken csökkenhet, egyes sivatagokban akár 0 °C alá is.
6. Szelek és homokviharok: A sivatagban gyakran fújó erős szél homokviharokat okozhat, amelyek órákig is eltarthatnak, és veszélyesek lehetnek az emberekre és az állatokra.
7. A délibáb jelenség: A sivatagban a magas hőmérséklet délibáb jelenséget okozhat - a víztestek vagy oázisok illuzórikus képét, amely a forró levegő fénytörésének eredménye.
8. A talaj sótartalma: Sok sivatagban a talaj erősen sós, ezért terméketlen.
9. Sivatagi kultúrák: Számos ősi civilizáció, mint például az egyiptomiak és a beduinok, fejlődött ki és alkalmazkodott a sivatagi körülményekhez.

10. Éghajlatváltozás: Az éghajlatváltozás hatással lehet a sivatagi ökoszisztémákra, ami a már kiszáradt területek további elsivatagosodását vagy más területek sivataggá válását okozhatja.                                                                                                 trivia

11. A legszárazabb sivatag: A chilei Atacama-sivatagot a világ legszárazabb sivatagjának tartják. Vannak olyan helyek az Atacamában, ahol több száz éve nem jegyeztek fel csapadékot!
12. Jégsivatagok: Nem minden sivatag forró! Az Antarktisz és az Északi-sarkvidék sivatagjai például hidegek, de a nagyon kevés csapadék miatt sivatagnak minősülnek.
13. Legnagyobb sivatag: Sokan a Szaharát tartják a világ legnagyobb sivatagjának, de ha a jégsivatagokat is beleszámítjuk, az Antarktisz területét tekintve minden más sivatagot felülmúl.
14. A sivatag virágai: A ritka esőzések után egyes sivatagok, mint például a kaliforniai Mojave, a vadvirágok virágzásának köszönhetően színpompába borulnak.
15. Haleső: Peru sivatagjaiban előfordul a "haleső" nevű jelenség. Ritka, heves esőzések után halak találhatók a földön. Úgy gondolják, hogy a közeli vizekből dobja őket az erős szél.
16. Nagy homokdűnék: A világ legmagasabb dűnéi közül néhány a Szahara sivatagban található. A marokkói Erg Chebbi dűnék magassága elérheti a 160 métert is.
17. Sivatagi tavak: A kaliforniai Mojave-sivatag közepén van egy tó, a Dry Lake. Ez egy sós mocsár, amely az idő nagy részében száraz, de ritka esőzések után víz gyűlhet fel benne.
18. Kaktuszok mint víztárolók: A sivatagokban növő kaktuszok képesek vizet tárolni a szövetükben, így képesek túlélni a hosszú szárazságos időszakokat.
19. Kövek mozognak: A kaliforniai Death Valleyben vannak úgynevezett "mozgó kövek", amelyek lábnyomokat hagynak a sós tócsák felszínén. Bár sokáig rejtélyesnek számítottak, a vizsgálatok kimutatták, hogy vékony jégrétegek és erős szél okozhatja e kövek mozgását.
20. Sivatagi kultúrák: Számos ősi civilizáció, köztük az egyiptomiak, a nabateusok és az inkák, a sivatagokban éltek, alkalmazkodtak a zord körülményekhez, és lenyűgöző épületeket és városokat hoztak létre.